[Folyóirat] ,,A páros űrrepülés világraszóló sikere: A kozmosz két hőse egyszerre ért Földet". A Népszabadság politikai napilap ünnepi száma a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. (XX. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 16.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. 10 p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk nyitóoldalán a két űrhajósról készült telefonáló portré, melyeken a felirat szerint magával Hruscsov elvtárssal értekeznek. A belíven összefoglaló jelentés a kettős űrhajóútról, interjú gyanánt rövid kivonat a leszállóhelyen adott nyilatkozatokból, tudósítói jelentés a Szovjetunió népeinek határtalan lelkesedéséről, illetve a szovjet kormány felhívása a világ népeihez és kormányaihoz, melyben a tudományosan és technológiailag megalapozott szovjetrendszer magasztalása mellett a szokásos békeüzenetek is elhangzanak. Lapszámunk első nyolc oldalán árad az öröm, a lelkesedés és a tudományos társadalomátalakítási kísérletek igenlése. Hazai körképként magyar munkásokkal készített villáminterjúk a kozmikus hőstett jelentőségéről. A záróoldalakon a bonni militaristák mesterkedéséről írt leleplező cikk, valamint termelési riport egy hazai üzemből. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Helyszíni riport a Földre szállás perceiről. 4 650 000 kilométeres utazás után Földet ért a két szovjet űrhajós. A kozmikus fivérek jól érzik magukat. Nyitva az út a Hold felé!". Az Esti Hírlap politikai napilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. Második kiadás. (VII. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 15.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések alapján magasztalja és ismerteti a kettős űrutazást, ünnepli hőseit, illetve a szovjetrendszer nagyszerűségét. Az űrutazás témájában született moszkvai szavalókórus rövidhíre mellett jut hely a szovjet kormány békefelhívásának, a moszkvai metró méltatásának, illetve hazai rövidhíreknek. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Világszenzáció: Két szovjet ember, két űrhajó egyszerre a kozmoszban! Vasárnap fellőtték a Vosztok-4-et. Pavel Popovics a negyedik szovjet űrpilóta". A Hétfői Hírek politikai hetilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 33. szám, 1962. augusztus 13.) Budapest, 1962. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Illusztrált lapszámunk a szovjet hírügynökség beszámolója alapján tájékoztatja közönségét, hogy a Vosztok-4 fedélzetén kamerát helyeztek el, és sok millió néző láthatta Pavel Popovics arcát úgy három percen keresztül, valamint mozdulatait, midőn feljegyzéseket ír fedélzeti naplójába. A lapszámban Pavel Popovics életrajza, a két űrhajó röppályájának elemzése, valamint a korábban fellőtt űrhajó második űrbéli napjáról való beszámoló. A két űrhajó végül lapszámunk kiadása után két nappal, 1962. augusztus 15-én landolt. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,700 000 kilométer a világűrben. A Hold-utazás nyitánya. Hétfőn délelőtt sikeresen földet ért Tyitov őrnagy. 25 óra 18 perc a kozmoszban". Az Esti hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 185. szám, 1961. augusztus 8.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón. Az űrutazás teljesítette a legtöbb célkitűzést. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, és 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések nyomán Tyitov őrnagy küldetés közbeni nyilatkozataiból válogat, ismerteti a keringés menetét, és közli Hruscsov első titkár és Gagarin első űrrepülő üdvözleteit, biztosítja az olvasót a szocialista társadalmi rendszer leghaladottabb rendszeri mivoltáról, illetve idézi az éppen Moszkvában tartózkodó Kádár János első titkár személyes véleményét. Továbbá geofizikusok, pesti munkások nyilatkozatai. Lapszámunk egy oldalán sporthírek. Jó állapotú lap.
[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülés, Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, melynek során másfél óra alatt teljes fordulatot hajtott végre a föld körül. (1961. április 12.) Lapszámunk a következő nagy lépésről, German Tyitov őrnagy űrutazásáról számol be a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén, a legnagyobb elragadtatás hangján. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, melynek során az űrhajó 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk előzőleg elkészült, illetve előre elkészített, diadalittas nyilatkozatokat közöl a valóban jelentős eseményről, magasztalja a szovjet tudományt, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkárt. A még le sem zárult űrutazás napján megjelent lapszám csaknem egésze az űrutazás részleteivel, illetve sajtóvisszhangjával foglalkozik. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A küldetés első napján keletkezett lapszámunk a szovjet tervekből semmit nem közöl, minthogy a tervek szigorúan titkosak voltak, a szovjet űrprogramnak mindig csak ténylegesen és sikeresen megvalósult pontjairól számoltak be. Lapszámunk egyelőre tehát - valós információk híján - csupán annyit közöl, hogy a Szojuz-1 új típusú űrhajó, és egy személy, a veterán Vlagyimir Komarov tartózkodik benne. Az űrhajós fényképén kívül előzetes nyilatkozatát, valamint jóllétéről és a szovjet vezetés iránti hálájáról tanúskodó űrbeli üzeneteit olvashatjuk a lapban, valamint a Szojuz-1 aznapi tetteiről olvasható rövid beszámoló, az űrprogram általános, de részletekbe nem menő méltatása mellett. Lapszámunk további 6 oldalán szokásos belföldi és külföldi hírek. Jó állapotú lapszám.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] ,,A páros űrrepülés világraszóló sikere: A kozmosz két hőse egyszerre ért Földet". A Népszabadság politikai napilap ünnepi száma a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. (XX. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 16.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. 10 p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk nyitóoldalán a két űrhajósról készült telefonáló portré, melyeken a felirat szerint magával Hruscsov elvtárssal értekeznek. A belíven összefoglaló jelentés a kettős űrhajóútról, interjú gyanánt rövid kivonat a leszállóhelyen adott nyilatkozatokból, tudósítói jelentés a Szovjetunió népeinek határtalan lelkesedéséről, illetve a szovjet kormány felhívása a világ népeihez és kormányaihoz, melyben a tudományosan és technológiailag megalapozott szovjetrendszer magasztalása mellett a szokásos békeüzenetek is elhangzanak. Lapszámunk első nyolc oldalán árad az öröm, a lelkesedés és a tudományos társadalomátalakítási kísérletek igenlése. Hazai körképként magyar munkásokkal készített villáminterjúk a kozmikus hőstett jelentőségéről. A záróoldalakon a bonni militaristák mesterkedéséről írt leleplező cikk, valamint termelési riport egy hazai üzemből. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238697.jpg)
![[Folyóirat] ,,Helyszíni riport a Földre szállás perceiről. 4 650 000 kilométeres utazás után Földet ért a két szovjet űrhajós. A kozmikus fivérek jól érzik magukat. Nyitva az út a Hold felé!". Az Esti Hírlap politikai napilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. Második kiadás. (VII. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 15.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések alapján magasztalja és ismerteti a kettős űrutazást, ünnepli hőseit, illetve a szovjetrendszer nagyszerűségét. Az űrutazás témájában született moszkvai szavalókórus rövidhíre mellett jut hely a szovjet kormány békefelhívásának, a moszkvai metró méltatásának, illetve hazai rövidhíreknek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238694.jpg)
![[Folyóirat] ,,Világszenzáció: Két szovjet ember, két űrhajó egyszerre a kozmoszban! Vasárnap fellőtték a Vosztok-4-et. Pavel Popovics a negyedik szovjet űrpilóta". A Hétfői Hírek politikai hetilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 33. szám, 1962. augusztus 13.) Budapest, 1962. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Illusztrált lapszámunk a szovjet hírügynökség beszámolója alapján tájékoztatja közönségét, hogy a Vosztok-4 fedélzetén kamerát helyeztek el, és sok millió néző láthatta Pavel Popovics arcát úgy három percen keresztül, valamint mozdulatait, midőn feljegyzéseket ír fedélzeti naplójába. A lapszámban Pavel Popovics életrajza, a két űrhajó röppályájának elemzése, valamint a korábban fellőtt űrhajó második űrbéli napjáról való beszámoló. A két űrhajó végül lapszámunk kiadása után két nappal, 1962. augusztus 15-én landolt. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238688.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238680.jpg)
![[Folyóirat] ,,700 000 kilométer a világűrben. A Hold-utazás nyitánya. Hétfőn délelőtt sikeresen földet ért Tyitov őrnagy. 25 óra 18 perc a kozmoszban". Az Esti hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (VI. évfolyam, 185. szám, 1961. augusztus 8.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón. Az űrutazás teljesítette a legtöbb célkitűzést. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, és 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések nyomán Tyitov őrnagy küldetés közbeni nyilatkozataiból válogat, ismerteti a keringés menetét, és közli Hruscsov első titkár és Gagarin első űrrepülő üdvözleteit, biztosítja az olvasót a szocialista társadalmi rendszer leghaladottabb rendszeri mivoltáról, illetve idézi az éppen Moszkvában tartózkodó Kádár János első titkár személyes véleményét. Továbbá geofizikusok, pesti munkások nyilatkozatai. Lapszámunk egy oldalán sporthírek. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238676.jpg)
![[Folyóirat] ,,A Vosztok-2 a világűrben. Vasárnap reggel hét óra óta kering a Föld körül Tyitov őrnagy állandó kapcsolatban a Földdel. Az űrhajó kézi berendezéssel is kormányozható" A Hétfői Hírlap politikai napilap különkiadása a második szovjet űrrepülésről. (1961. augusztus 6.) Budapest, 1961. Zrínyi Nyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülés, Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, melynek során másfél óra alatt teljes fordulatot hajtott végre a föld körül. (1961. április 12.) Lapszámunk a következő nagy lépésről, German Tyitov őrnagy űrutazásáról számol be a Vosztok-2 űrhajó fedélzetén, a legnagyobb elragadtatás hangján. Az 1961. augusztus 6-án indult űrutazás nagyjából 25 órán át tartott, melynek során az űrhajó 17 alkalommal kerülte meg a Földet. Illusztrált lapszámunk előzőleg elkészült, illetve előre elkészített, diadalittas nyilatkozatokat közöl a valóban jelentős eseményről, magasztalja a szovjet tudományt, illetve Nyikita Szergejevics Hruscsov első titkárt. A még le sem zárult űrutazás napján megjelent lapszám csaknem egésze az űrutazás részleteivel, illetve sajtóvisszhangjával foglalkozik. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238673.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238669.jpg)
![[Folyóirat] "Egymillió ember szeme láttára háromfőnyi személyzetével elindult holdútjára az Apollo-11". A Magyar Hírlap lapszáma a Holdra szállást célzó Apollo-11 űrhajó startnapjáról. (II. évfolyam, 195. szám, 1969. július 17.) Budapest, 1969. Athenaeum Nyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961. április 12-én Jurij Gagarin másfél órás űrutazásával újabb szovjet diadal született. Mivel az amerikai űrprogram mind az első műhold, mind az első ember űrbe küldésével lemaradásba került. John F. Kennedy amerikai elnök csattanós válaszként 1961. május 25-én a szenátusban meghirdette a Holdra szállási programot. A később Apollo-projektként elhíresült terv szerint még az évtized vége előtt embert kell juttatni a Holdra, és sikeresen vissza is kell hozni onnan. A nagyívű terv sikeréhez azonban rengeteg részlet kidolgozásra szorult. Bár az 1961. május 5-én végrehajtott első amerikai űrutazással kiderült, hogy a kozmikus sebesség, a kozmikus sugárzás és a súlytalanság állapota is túlélhető az emberi szervezet számára, a következő űrutazások során még számtalan tájékozódási, vezérlési, kommunikációs, egészségügyi és életmódbeli kihívásra kellett megoldást találni, illetve meg kellett oldani a Föld kerüli keringés, a hosszú távú űrben tartózkodás, az együttes repülés, a többszemélyes repülés, az űrséta és az űrrandevú technikai kérdéseit. Az 1961-től kibontakozó Mercury- és Gemini-programok sikere után 1967-től indult a Hold-utazás végső szakaszának programja, az Apollo-program. A tragédiát sem nélkülöző űrutazások 1967-1969 között zajlottak, 1968-1969 során az Apollo-űrhajók több alkalommal megközelítették a Holdat, körbe is fényképezték, és kezdettől fogva a két űreszközös megoldást választották, melynek értelmében a Föld-Hold-távolságot megtevő anyaűrhajó Hold körüli pályára áll, és onnan egy másik járművel, egy holdkomppal érik el a Hold felszínét, majd jutnak vissza onnan. Lapszámunk a hatalmas médiaérdeklődésre számot tevő startnapról számol be. Az Apollo-11 űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal 1969. július 16-án startolt Floridából. A tudósítás - a szovjet űrprogram híradásaival ellentétben - részletesen ismerteti a következő napokra tervezett feladatokat, a Hold elérésének időpontját és módját, valamint kitér olyan részletekre is, hogy színes televíziós közvetítésre kerül majd sor, illetve arra is, hogy feltehetően az amerikai elnök szabadnapot rendel majd hétfőre, a Holdra szállás napjára. Lapszámunkból ugyanakkor elmarad a szovjet űrutazási beszámolók kötelező eleme: az amerikai űrutazást szemlátomást nem kíséri a világ népeinek és kormányainak elvtársi, forró üdvözlete, különösebb lapszemlét és sajtóvisszhangot sem olvashatunk, ellenben a starthelyszínen feltűnik egy hangos, kritikus frakció, mely az Apollo-program költségvetését eltékozolt társadalmilag haszontalan, katonai költésnek nevezi. A lapszámban a NASA-siker ellensúlyozásként további vietnami, moszkvai és termelőszövetkezeti hírek, valamint Brecht-bemutatókról való híradás. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240010.jpg)
![[Folyóirat] ,,Gavarit Szojuz Ogyin! Új típusú szovjet űrhajó kering a Föld körül". A Hétfői Hírek politikai hetilap lapszáma a Szojuz-1 űrhajó küldetéséről, a kilencedik szovjet űrrepülésről. (XI. évfolyam, 17. szám, 1967. április 24.) Budapest, 1967. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én másfél órás űrrepülésével egy teljes fordulatot tett meg a Föld körül, őt követte 1961 augusztusában German Tyitov a Vosztok-2 űrhajón egy nap alatt végzett 17 teljes Föld-fordulatával. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két-két szovjet űrhajó, 1962 augusztusában a Vosztok-3 és Vosztok-4, 1964 júniusában pedig a Vosztok-5 és a Vosztok-6 együttes repülésével. A rivalizáló szovjet és amerikai űrprogram minden esetben valami újdonsággal, űrbeli elsőséggel kísérletezett, a szovjetek Voszhod-programja 1964-1965 során bizonyította be, hogy 2-3 fős legénységet is képes az űrbe juttatni, a Voszhod-2 küldetése során még az űrséta feladatát is sikerült világelsőként megoldani. A szovjet űrprogram 1965-ig bebizonyította, hogy a súlytalanság állapotának elviselése, a huzamosabb űrhajóbeli tartózkodás nem vezet uralhatatlan egészségügyi problémákhoz; az űrbeli tájékozódás, a távvezérlés és a kézi vezérlés, a rádió- és televíziós kommunikáció működtetése sem okoz nehézséget, sőt az űrhajót el is lehet hagyni (űrséta), azonban az űrrandevú megvalósítása még megoldatlan maradt, a Szojuz-program ezt kívánta megoldani. Ennek jegyében lőtték fel 1967. április 23-án a több személy szállítására alkalmas Szojuz-1 űrhajót, fedélzetén egyelőre csupán egy személlyel, Vlagyimir Komarovval. Az előzetes, ám legkevésbé sem publikus terv szerint Komarov űrhajója mellé csatlakozott volna az 1967. április 24-én felbocsátandó Szojuz-2, és annak három fős legénysége közül ketten űrséta során átszálltak volna a Szojuz-1-be, és e legénységi átrendezés után a Szojuz-1 és a Szojuz-2 együttesen tértek volna vissza a Földre. A küldetés első napján keletkezett lapszámunk a szovjet tervekből semmit nem közöl, minthogy a tervek szigorúan titkosak voltak, a szovjet űrprogramnak mindig csak ténylegesen és sikeresen megvalósult pontjairól számoltak be. Lapszámunk egyelőre tehát - valós információk híján - csupán annyit közöl, hogy a Szojuz-1 új típusú űrhajó, és egy személy, a veterán Vlagyimir Komarov tartózkodik benne. Az űrhajós fényképén kívül előzetes nyilatkozatát, valamint jóllétéről és a szovjet vezetés iránti hálájáról tanúskodó űrbeli üzeneteit olvashatjuk a lapban, valamint a Szojuz-1 aznapi tetteiről olvasható rövid beszámoló, az űrprogram általános, de részletekbe nem menő méltatása mellett. Lapszámunk további 6 oldalán szokásos belföldi és külföldi hírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3240008.jpg)
