[Térkép.] Magyarország földtani térképe [1956]. Szerkesztette: a Magyar Állami Földtani Intézet, az 1869-1955 közötti felvételek alapján. Mértéke: 1:300,000. Budapest, 1956. Magyar Állami Földrajzi Intézet - Offset-nyomda. Négy színes térképnyomat, méretük: 615x920 mm egy-egy 700x995 mm méretű térképlapon, a dél-alföldi térképszelvény mérete: 605x910 mm egy 680x970 mm méretű térképlapon. A mintegy száz év geológiai felméréseinek adatait közzé tevő, látványos földtani térkép különböző bányaipari vállalatok és egyetemi intézetek további adatközlése nyomán készült. Az értelemszerűen a mai Magyarországot ábrázoló földtani térkép teljes mérete: 1230x1840 mm. A színkódolt, kőzettani-földtörténeti részleteken kívül a térkép piktogramokkal jelöli a jelentősebb ásványi nyersanyaglelőhelyeket (kőolaj, éghető és nem éghető földgáz, kőszén, vasérc, mangánérc, bauxit, gipsz), és feltünteti a jelentősebb mélyfúrások helyszíneit is, a fúrás mélységének jelölésével. A földtani részleteken túl a jelentősebb folyók és vasútvonalak, települések szintén feltüntetve. A térkép alatt régi tulajdonosi bejegyzés. Az északkeleti és délkeleti térképszelvények szélein apró szakadásnyomok, apró gyűrődések. Poss.: Hörömpő János (dr. Hörömpő János (1911-1996) térképész, a Honvéd Térképészeti Intézet, a háború után a szolnoki földhivatal dolgozója, a szovjet-magyar demarkációs vonal megrajzolója, topográfiai alosztályvezető, 1956 után a forradalomban való részvétele miatt a Kartográfiai Vállalat munkatársaként dolgozik, az 1960-as évektől a Magyar Állami Földtani Intézet tagja, az 1970-es évektől technikumi, majd egyetemi oktató.) Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.
[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.
[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Összességében jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város kiosztási vázrajza. Parcellázási terv a város Kisboldogtanya nevű gyümölcsösében. Mértéke: 1:2,880. (1967) Szentendre, 1967. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 250x180 mm egy 335x240 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel Kisboldogtanya gyümölcsösének parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünkön az utcahálózaton kívül az egykori épületállomány is megtalálható, ennek nyomán kijelenthető, hogy térség a parcellázás idején jóformán lakatlannak számított, gazdasági épületek tűnnek fel rajta, ritkásan. Térképünk keleti határát a Szitakötő utca alkotja, valamint a Sziklás-patak erdője, déli részén rézsútosan találkozik a környék legelője és erdője, majd a mai Szivárvány utca írja le erős kanyarjait, a nyugati határon folytatódik a Szivárvány utca vonala, valamint a belőle elágazó Cserebogár, majd Rét utca, északon a Rét utca és az Irtás utca határvonala választja el Kisboldogtanya területét északi szomszédjától, Boldogtanyától. Térképünk tanúsága szerint ingatlanfejlesztésre kizárólag a terület legkeletebbi részét, nagyjából a terület egyötödét szánták, a helyzet azóta kissé változott, mára nagyjából a terület fele szolgál nyaralóként vagy állandó lakhelyént, a térképvázlatunk közepét jelenti 534 és 536 számmal jelölt térségek benépesültek, ám a legdélebbi rész, a Sziklás-patak völgye beépítetlen maradt (537), illetve északon az 530-as és 532-es rész tájsebeit (kőbányáját) felszámolták, a vidék azóta is zöldövezetként funkcionál. Címfeliratozás fent, középen. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x 650 mm egy 540x660 mm méretű térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a kanyargós Boldogtanyai út és a széles íveken húzódó Irtás utca jelenti, a területet nyugaton a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a Sziklás és Holló utca, északon a Ravasz László püspök utca határolja, keleten pedig a terület harapásszerű vonalvezetését a Kádár János nyaralójának helyet adó, leszámolási tervek kidolgozására kiválóan alkalmas, elkobzott, egykori Sorg-villa épületét körülvevő, meredeken emelkedő, erdős birtok határvonala magyarázza; a Kádár-villa erdőit értelemszerűen nem érinthette zavaró polgári parcellázás. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A címfeliratozás (Szentendre) a jobb felső sarokban, a határoló települések megnevezése azonban téves. A térkép bal oldalán a tévedést az alkotó is belátta, így vörös színnel áthúzta az ott helyezett Pócsmegyer feliratot (helyette a Pilisi Parkerdő megnevezése lenne helyes), a térképfelület jobb oldalán elhelyezett Pócsmegyer felirat szintét téves, ott Leányfalu feliratnak kellene szerepelnie. A parcellázási térkép későbbi változatai a tévedést már nem tartalmazzák. Térképvázlatunk a térképlap bal alsó negyedét foglalja el, a legdélebbi részeket a tervező a csatlakozó, 75x235 mm méretű térképszelvényen helyezte el. Térképünk alján apró sérülések, apró illesztésnyomok, a kiegészítő térképszelvényen kisebb foltosság és tollpróba-nyomok. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi kerületének térképvázlata. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül) [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 900x1130 mm egy 950x1245 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült, ám akadt példa arra is, hogy egyes, túlságosan nagyra nőtt állami gazdaságok nem váltották be a termelési reményeket. A mezőgazdasági irányítás így 1963. január 1-jével az Alagi Állami Gazdaság péceli, vecsési és isaszegi területeiből, illetve a Kisállattenyészési Kutató Intézet területeiből új egységként alakította ki a Rákoshegyi Állami Gazdaságot. Térképünk a Rákoshegyi Állami Gazdaság Isaszeg határában fekvő területeinek termelési ágak szerint elkülönült dűlőfelosztását mutatja, az utak, patakok, vízfolyások feltüntetésével. Térképünk tanúsága szerint az Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegysége nem csupán Isaszeg, hanem a környező települések: Tápiósáp, Dány, Gödöllő és Kerepes határában is szerzett területeket, ám Pécel határában nem. Ennek elsődleges oka a Rákoshegyi Állami Gazdaság szűkebb tevékenységi köre lehetett: a jércetenyésztésre és vetőmag-nemesítésre koncentráló állami gazdaság profiljától idegen lehetett a péceli határ erdőgazdálkodást megkívánó természete. Térképünkön Isaszeg település külhatárai vörös színnel kiemelve. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon bal oldalt, illetve alul kisebb, az oldaltükröt nem érintő szakadásnyom. Kéziratunkhoz csatlakozik a térképről készült hat, stencilezett térképmásolat. Jó állapotú térképlap.
Joh. Georg Aug. Galetti' s Allgemeine Weltkunde oder geographisch-statistisch-historische Übersicht aller Länder, in Rücksicht ihrer Lage, Grösse, Bevölkerung, Cultur, vorzüglichsten Städte, Verfassung und Nationalkraft nebst einer Skizze der ältern und neuern Geschichte. Ein Hülfsmittel beim Studium der Tagsgeschichte für denkende und gebildete Leser. - Pesth 1835 Konrad, Adolph Hartleben, 8. Auflage 574p. + 25 t térképek, (Színezett litográfiák) Javított korabeli félbőr kötésben.
cca 1893-1896 A Magyar Királyság vármegyéi, összesen 66 db térkép, Posner Károly metszése és nyomása, "Pallas Nagy Lexikona", magyar, horvát-szlavón, erdélyi-partiumi vármegyékkel, közte: Varasd, Zágráb, Szerém, Modrus-Fiume, Csík, Háromszék, Udvarhely, Maros-Torda, Brassó, Kolozs, Bihar, Fogaras, Liptó, Árva, Ung, Sáros, Nyitra, Zólyom, Bars... stb. Hajtott, jó állapotban, 23,5x30,5 cm körüli méretekben.
Krassova és Teregova környékének földtani térképe 25. Zóna XXVI. Rovat, Geológiai térkép. Rjz. Gabrovitz Camillo; Litográfia. Méretarány, M. 1:75 000. Megjelent Magyarázatok a Magyar Korona országainak részletes geológiai térképéhez.Bp., 1903. 68x90 cm Egy javított beszakadással
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép.] Magyarország földtani térképe [1956]. Szerkesztette: a Magyar Állami Földtani Intézet, az 1869-1955 közötti felvételek alapján. Mértéke: 1:300,000. Budapest, 1956. Magyar Állami Földrajzi Intézet - Offset-nyomda. Négy színes térképnyomat, méretük: 615x920 mm egy-egy 700x995 mm méretű térképlapon, a dél-alföldi térképszelvény mérete: 605x910 mm egy 680x970 mm méretű térképlapon. A mintegy száz év geológiai felméréseinek adatait közzé tevő, látványos földtani térkép különböző bányaipari vállalatok és egyetemi intézetek további adatközlése nyomán készült. Az értelemszerűen a mai Magyarországot ábrázoló földtani térkép teljes mérete: 1230x1840 mm. A színkódolt, kőzettani-földtörténeti részleteken kívül a térkép piktogramokkal jelöli a jelentősebb ásványi nyersanyaglelőhelyeket (kőolaj, éghető és nem éghető földgáz, kőszén, vasérc, mangánérc, bauxit, gipsz), és feltünteti a jelentősebb mélyfúrások helyszíneit is, a fúrás mélységének jelölésével. A földtani részleteken túl a jelentősebb folyók és vasútvonalak, települések szintén feltüntetve. A térkép alatt régi tulajdonosi bejegyzés. Az északkeleti és délkeleti térképszelvények szélein apró szakadásnyomok, apró gyűrődések. Poss.: Hörömpő János (dr. Hörömpő János (1911-1996) térképész, a Honvéd Térképészeti Intézet, a háború után a szolnoki földhivatal dolgozója, a szovjet-magyar demarkációs vonal megrajzolója, topográfiai alosztályvezető, 1956 után a forradalomban való részvétele miatt a Kartográfiai Vállalat munkatársaként dolgozik, az 1960-as évektől a Magyar Állami Földtani Intézet tagja, az 1970-es évektől technikumi, majd egyetemi oktató.) Jó állapotú térképlapok, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257952.jpg)
![[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249436.jpg)
![[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248417.jpg)
![[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Összességében jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249447.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kiosztási vázrajza. Parcellázási terv a város Kisboldogtanya nevű gyümölcsösében. Mértéke: 1:2,880. (1967) Szentendre, 1967. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 250x180 mm egy 335x240 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel Kisboldogtanya gyümölcsösének parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünkön az utcahálózaton kívül az egykori épületállomány is megtalálható, ennek nyomán kijelenthető, hogy térség a parcellázás idején jóformán lakatlannak számított, gazdasági épületek tűnnek fel rajta, ritkásan. Térképünk keleti határát a Szitakötő utca alkotja, valamint a Sziklás-patak erdője, déli részén rézsútosan találkozik a környék legelője és erdője, majd a mai Szivárvány utca írja le erős kanyarjait, a nyugati határon folytatódik a Szivárvány utca vonala, valamint a belőle elágazó Cserebogár, majd Rét utca, északon a Rét utca és az Irtás utca határvonala választja el Kisboldogtanya területét északi szomszédjától, Boldogtanyától. Térképünk tanúsága szerint ingatlanfejlesztésre kizárólag a terület legkeletebbi részét, nagyjából a terület egyötödét szánták, a helyzet azóta kissé változott, mára nagyjából a terület fele szolgál nyaralóként vagy állandó lakhelyént, a térképvázlatunk közepét jelenti 534 és 536 számmal jelölt térségek benépesültek, ám a legdélebbi rész, a Sziklás-patak völgye beépítetlen maradt (537), illetve északon az 530-as és 532-es rész tájsebeit (kőbányáját) felszámolták, a vidék azóta is zöldövezetként funkcionál. Címfeliratozás fent, középen. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249449.jpg)
![[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x 650 mm egy 540x660 mm méretű térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a kanyargós Boldogtanyai út és a széles íveken húzódó Irtás utca jelenti, a területet nyugaton a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a Sziklás és Holló utca, északon a Ravasz László püspök utca határolja, keleten pedig a terület harapásszerű vonalvezetését a Kádár János nyaralójának helyet adó, leszámolási tervek kidolgozására kiválóan alkalmas, elkobzott, egykori Sorg-villa épületét körülvevő, meredeken emelkedő, erdős birtok határvonala magyarázza; a Kádár-villa erdőit értelemszerűen nem érinthette zavaró polgári parcellázás. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A címfeliratozás (Szentendre) a jobb felső sarokban, a határoló települések megnevezése azonban téves. A térkép bal oldalán a tévedést az alkotó is belátta, így vörös színnel áthúzta az ott helyezett Pócsmegyer feliratot (helyette a Pilisi Parkerdő megnevezése lenne helyes), a térképfelület jobb oldalán elhelyezett Pócsmegyer felirat szintét téves, ott Leányfalu feliratnak kellene szerepelnie. A parcellázási térkép későbbi változatai a tévedést már nem tartalmazzák. Térképvázlatunk a térképlap bal alsó negyedét foglalja el, a legdélebbi részeket a tervező a csatlakozó, 75x235 mm méretű térképszelvényen helyezte el. Térképünk alján apró sérülések, apró illesztésnyomok, a kiegészítő térképszelvényen kisebb foltosság és tollpróba-nyomok. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249444.jpg)
![[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248421.jpg)
![[Térkép] Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi kerületének térképvázlata. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül) [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 900x1130 mm egy 950x1245 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült, ám akadt példa arra is, hogy egyes, túlságosan nagyra nőtt állami gazdaságok nem váltották be a termelési reményeket. A mezőgazdasági irányítás így 1963. január 1-jével az Alagi Állami Gazdaság péceli, vecsési és isaszegi területeiből, illetve a Kisállattenyészési Kutató Intézet területeiből új egységként alakította ki a Rákoshegyi Állami Gazdaságot. Térképünk a Rákoshegyi Állami Gazdaság Isaszeg határában fekvő területeinek termelési ágak szerint elkülönült dűlőfelosztását mutatja, az utak, patakok, vízfolyások feltüntetésével. Térképünk tanúsága szerint az Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegysége nem csupán Isaszeg, hanem a környező települések: Tápiósáp, Dány, Gödöllő és Kerepes határában is szerzett területeket, ám Pécel határában nem. Ennek elsődleges oka a Rákoshegyi Állami Gazdaság szűkebb tevékenységi köre lehetett: a jércetenyésztésre és vetőmag-nemesítésre koncentráló állami gazdaság profiljától idegen lehetett a péceli határ erdőgazdálkodást megkívánó természete. Térképünkön Isaszeg település külhatárai vörös színnel kiemelve. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon bal oldalt, illetve alul kisebb, az oldaltükröt nem érintő szakadásnyom. Kéziratunkhoz csatlakozik a térképről készült hat, stencilezett térképmásolat. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248422.jpg)
