Gorka Géza (1895-1971): Art deco nő madárral. Repesztett, ún. Bidtel mázas kerámia, cca 1932-1935, hibátlan, jelzett: GNV (Nográdverőce) m: 16,5 cm /// "Tanulmányait az 1910-es években kezdte, festészetet tanult, majd fazekas inasnak állt Badár Balázs mezőtúri műhelyében. 1920-tól 1921-ig Németországban, Karsruhéba tanult Paul Mannál és Max Lugernél. 1923-ban Nógrádverőcére költözik és a Floris bankház megbízásából megalakítja a Keramos Rt-t. A Németorszáűgi Majolika Manufakturban tanultakat hasznosítva az üzem műszaki vezetője lesz. Az üzem 1927-es tulajdonos váltása után, Lonkay Antallal együtt kilép a cégből és megalapítja saját verőcei műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállít az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain. A harmincas évek elején még főképen figurális egyszínű repesztett mázas kerámiákat tervez, de már elkezdi saját mázkísérleteit is. Ez idő tájt, az iparművészeti iskola agyagipari szakán tanító Jákó Gézától vesz magánórákat. 1933-ban részt vesz a milánói iparművészeti triennálén, ahol ezüstérmet kap. A harmincas évek egyik legtöbbet kiállító művésze, szinte minden jelentősebb kiállítás szereplője. Szerepel az 1934-es brüsszeli, az 1937-es párizsi, és az 1939-es New York-i világkiállításon is. 1935-től kialakul műveinek sajátságos stílusa. Egyre több és bonyolultabb máztechnikákat alkalmaz. A népi fazekas hagyományok tovább vitelével művein egyre több a régi erdélyi, felvidéki és Habán díszítő elem. A harmincas évek végén ónmázas Habán stílusú kerámiákat is készít. 1943-44 között Losoncon megalapítja a Nógrádi Palóc Háziipari Kerámia Műhelyt. 1945-ben műhelyét és a kerámiagyűjteményt súlyos veszteség éri. A háború után a budapesti Zsolnay gyárban, Mattyasovszky Lászlóval 1200 fokon égetett kerámiák sorozatgyártását kezdik meg. Ezek főképen funkcionális tárgyak, de egyedi műveket is készít. Az államosítás után visszatér Verőcére. 1955-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 1963-ban a Kossuth-díjat."
Gorka Géza (1895-1971): Art deco női figura. Repesztett, ún. Bidtel mázas kerámia, cca 1932-1935, hibátlan, jelzett: GNV (Nográdverőce) m: 25 cm "Tanulmányait az 1910-es években kezdte, festészetet tanult, majd fazekas inasnak állt Badár Balázs mezőtúri műhelyében. 1920-tól 1921-ig Németországban, Karsruhéba tanult Paul Mannál és Max Lugernél. 1923-ban Nógrádverőcére költözik és a Floris bankház megbízásából megalakítja a Keramos Rt-t. A Németorszáűgi Majolika Manufakturban tanultakat hasznosítva az üzem műszaki vezetője lesz. Az üzem 1927-es tulajdonos váltása után, Lonkay Antallal együtt kilép a cégből és megalapítja saját verőcei műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállít az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain. A harmincas évek elején még főképen figurális egyszínű repesztett mázas kerámiákat tervez, de már elkezdi saját mázkísérleteit is. Ez idő tájt, az iparművészeti iskola agyagipari szakán tanító Jákó Gézától vesz magánórákat. 1933-ban részt vesz a milánói iparművészeti triennálén, ahol ezüstérmet kap. A harmincas évek egyik legtöbbet kiállító művésze, szinte minden jelentősebb kiállítás szereplője. Szerepel az 1934-es brüsszeli, az 1937-es párizsi, és az 1939-es New York-i világkiállításon is. 1935-től kialakul műveinek sajátságos stílusa. Egyre több és bonyolultabb máztechnikákat alkalmaz. A népi fazekas hagyományok tovább vitelével művein egyre több a régi erdélyi, felvidéki és Habán díszítő elem. A harmincas évek végén ónmázas Habán stílusú kerámiákat is készít. 1943-44 között Losoncon megalapítja a Nógrádi Palóc Háziipari Kerámia Műhelyt. 1945-ben műhelyét és a kerámiagyűjteményt súlyos veszteség éri. A háború után a budapesti Zsolnay gyárban, Mattyasovszky Lászlóval 1200 fokon égetett kerámiák sorozatgyártását kezdik meg. Ezek főképen funkcionális tárgyak, de egyedi műveket is készít. Az államosítás után visszatér Verőcére. 1955-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 1963-ban a Kossuth-díjat."
Tihanyiné Hadamcsik Mária (1936- ): Váza. Kézzel formált, organikus forma, összeszűkülő szájperemmel. Alján jelzett. Hibátlan, m: 19,5 cm /// Autodidakta alkotó, szellemi mesterei: dr. Korach Mór (a faenzai Kísérleti Kerámia Laboratórium korábbi igazgatója) és Juhász László belsőépítész. Budapesten él. Korábban vázákat, tálakat, kaspókat készített. Dísztárgyai készítésénél vagy a különböző alapanyagok máz nélküli szépségét aknázta ki, vagy színező anyagokkal vonta be a fehér alapformákat. Mind az alapanyagmasszákat, mind a felületképző anyagokat saját maga állította elő egyéni kidolgozású receptjei szerint. 1980 óta nem foglalkozik kerámiával.
Máté Márta (1956- ): Fejes váza. Mázas kerámia, jelzett, kis kopással, m: 16,5 cm /// 1979: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Schrammel Imre. 1982: Kerámia Biennálé, Hódmezővásárhely, dekor kategória III. díj; 1985: Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét, díj; 1986: Terített asztal, Budapest, I. díj. 1983-85 között a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíjasaként dolgozott. A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár és a Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár tervezője volt a 80-as évek közepéig. Dísztárgyakat, készleteket tervezett. Önálló keramikusművészként kézzel alakított porcelán tárgyakat, nagyméretű kerámia tálakat készít és rekonstrukciós feladatokkal foglalkozik.
Majoros Hedvig (1930-): Geometrikus objekt. Fehérmázas samottos kerámia. Jelzett, a művész saját javításaival, d: 36 cm /// KIZÁRÓLAG SZEMÉLYES ÁTVÉTEL, NEM POSTÁZZUK! / ONLY PERSONAL COLLECTION AT OUR OFFICE!
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.