Fekete szem éjszakája, 1958-as, Rigó Jancsi életéről szóló fekete-fehér film kópiája, kópiatartóban. /// Black Eyes of the Night," a 1958 black-and-white film copy about the life of Rigó Jancsi, in a copy holder.
cca 1970-1972 Varga Zoltán (1945-2010) magyar válogatott labdarúgó, csatár edzőmeze a német Hertha BSC játékosaként töltött időszakából. A Hertha futballklub címerével ellátott, kék-fehér csíkos hosszú ujjú felső, korának megfelelő, megkímélt állapotban. Török Péter (1950?) sportújságíró, riporter gyűjteményéből. Varga Zoltán labdarúgói karrierjét a Ferencváros (FTC) csapatánál kezdte, ahol 1961 é...
cca 1990-2005 Bada Dada (Bada Tibor, 1963-2006) képzőművész, zenész kéziratai, rajzai, plakáttervei, dokumentumok, fénymásolatok, sok egyedi darabbal, össz. kb. 60 db
[Kézirat] Szocialista törekvések az új magyar festészetben. Dési Huber István (1895-1944) festőművész nyolc oldal terjedelmű autográf tanulmánya, saját kezű javításaival (1935 körül) Dési Huber István (1895-1944) festőművész, művészeti gondolkodó saját kézzel írt tanulmánya a festőművész életében publikálatlanul maradt. Kéziratunk első oldalának jegyzete szerint a tanulmány a festőművész baráti tá...
[Kézirat] Széchenyi László (1879-1938) washingtoni nagykövet levele úti okmányok megküldése ügyében, saját kezű aláírásával, a nagykövetség szárazbélyegzett levélpapírján. (1926) Kelt: Washington, 1926. május 24. Egy levél, 13 gépelt, egy beírt sor. A közismert grófi családba született Széchenyi László (1879-1938) apjához és testvéreihez hasonlóan diplomáciai hivatást viselt, e minőségében az önál...
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Kézirat] Szocialista törekvések az új magyar festészetben. Dési Huber István (1895-1944) festőművész nyolc oldal terjedelmű autográf tanulmánya, saját kezű javításaival (1935 körül) Dési Huber István (1895-1944) festőművész, művészeti gondolkodó saját kézzel írt tanulmánya a festőművész életében publikálatlanul maradt. Kéziratunk első oldalának jegyzete szerint a tanulmány a festőművész baráti társaságához tartozó Radnóti Miklós hagyatékából került elő, 1970 januárjában. (Dési Huber Istvánné megjegyzése). A modernista képzőművészeti körökben már befutott Dési Huber István több képzőművészeti írást publikált 1933-ban, ebben az írásában azonban személyes hangon ír az akadémikus, polgári és piaci csábításnak nem engedő modernista képzőművészet buktatóiról és belső harcairól. A polgári és szocialista festészet hagyományait szembeállító tanulmány úgy gondolja, hogy a piaci célokat nem hajhászó szocialista festészet a valódi világ megismerésének vágyából születik, és kendőzetlen, kompromisszum-mentes formában ábrázolja azokat a feszültségeket, melyeket érzékel. Dési Huber leszögezi, hogy a társadalmi célzatú szocialista festészet kiteljesedéséhez nem csupán a nyers, népi, évszázados hagyományok tanulmányozása szükséges, hanem szükséges elvetni a túlhajtott avantgárd törekvéseket, melyet formai kísérletezésnek nagyszerűek ugyan, de pont a felemelni kívánt munkások és parasztok számára megközelíthetetlen, ezért célt tévesztett dolog. A művészetszociológiai tanulmány 1975-ben jelent meg nyomtatásban, a szerző ,,Művészeti írások" című kötetének 67-76. oldalán. Kéziratunk a szöveg eredeti, cenzúrázatlan változata. Valamennyi oldalon Dési Huber Istvánné hagyatéki bélyegzése. Prov.: Dési Huberné Sugár Stefánia hagyatéka. Jó állapotú lapok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3232159.jpg)
![[Kézirat] Széchenyi László (1879-1938) washingtoni nagykövet levele úti okmányok megküldése ügyében, saját kezű aláírásával, a nagykövetség szárazbélyegzett levélpapírján. (1926) Kelt: Washington, 1926. május 24. Egy levél, 13 gépelt, egy beírt sor. A közismert grófi családba született Széchenyi László (1879-1938) apjához és testvéreihez hasonlóan diplomáciai hivatást viselt, e minőségében az önálló Magyarország első washingtoni nagykövete volt, nagyköveti pozícióját 1921-1933 között töltötte be. A korszak diplomáciai sajátosságai miatt a washingtoni nagykövet egyben a kubai és mexikói nagyköveti feladatokat is ellátta. A dokumentum szövege: ,,1663. szám. Washington DC, 1926, május 24-én. Mr. John Schöffer, Central Baragua, Cuba. A folyó év május hó 6-án kelt beadványában beküldött $ 3.00 vételét elismerve idemellékelten megküldöm az Európába, Kubába, Dél-Amerikába, Közép-Amerikába és Kanadába kiállított útlevelet. A bevándorlás korlátozása folytán útlevele az Észak-amerikai Egyesült Államokba nem volt kiállítható. Az útlevelet a 3. oldalon írja alá. Széchenyi László [aláírás] rendkívüli követ és meghatalmazott minister". A 19. században az USA félgyarmati birtokába kerülő Kuba 1902-től vált független, ám nem szuverén állammá: egy jogi záradék szerint az ország stabilitása érdekében az Egyesült Államok bármikor beavatkozhat belügyeibe. Latin-amerikai hagyományok szerint dokumentumunk születése idején Kubában ismételten katonai junta működött, 1925-től Gerardo Machado Morales tábornok irányította az országot. Levelünk érdekes adaléka, hogy az Egyesült Államokba való latin bevándorlást ekkoriban szigorúan tiltották. Levelünk verzóján ismeretlen kéz által írt címzés: az új úti okmányt Schöffer Mária Magdolna részére postázták. A levél bal felső sarkában a washingtoni magyar nagykövetség szárazbélyegzése. Dokumentumunkon hajtásnyomok, a hajtás mentén apró szakadások. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3232158.jpg)
